Cselszövés az egészséges táplálkozásért

Cselszövés az egészséges táplálkozásért

 

Cselszövés az egészséges táplálkozásért című írásom arról, hogyan vegyük rá játékosan gyermekeinket néhány egészséges falat megkóstolására.

 

Megelégedettség

 

Én nem panaszkodom. Tényleg nem. Az én csoportom gyermekei érdeklődőek. Akarnak. Bármiféle tevékenységet kezdeményezek, jönnek, aktívak.

Mindez csodálatos.

 

Brokkolikrémleves???

 

Ami azonban korántsem annyira szívmelengető: az étkezések. Itt is vannak persze kivételek, akik jól – igazán jól – esznek, nem válogatnak, mindennek örülnek, ám többségükbe úgy kell belekönyörögni az ételt. Nem hibáztatom őket. Miért nem? Mert ott vannak szerető szüleik, akik, amint megérkeznek délután, gyermekük kezébe adják a süteményt, cukros üdítőt, cukorkát stb…

Csoda, hogy a gyermek nem eszi meg a brokkolikrémlevest?

 

Egyikük, szegényem, édes- aranyos, imádom, széle-hossza egy. Szinte semmit nem eszik az óvodában, tudja, hogy apa, anya pusztán szeretetből, hozza neki a finomságokat.

 

Ármány

 

Egyik nap, tonhalkrémes szendvicset kaptunk tízóraira. Már a folyosón ájuldoztam, mert tudtam, egyetlen kislány kivételével senki meg nem eszi. Még csak meg sem kóstolja. (Aztán persze az udvaron jön a panasz, hogy „Már morog a gyomrom; Mikor ebédelünk? …stb)

 

Cselszövés az egészséges táplálkozásért

 

Szóval, itt van az én áldott jólelkű csoportbeli gyermekem, ki valóban – és ezt most minden túlzás nélkül mondom – igencsak megereszkedett (úgy is mondhatnám hízásnak indult). Nem szereti az egészséges ételeket, a gyümölcsöt, a főzeléktől és a legtöbb levestől még el is fordul…

DE! Imádja az asztali építőjátkokat. Lapocskázót, Tangramot, Jáva építőt, különböző kirakókat, logikai összerakókat. S mert engem annyira elkedvetlenít, hogy túlsúlyos, bosszant, hogy előbb –utóbb esetleg szívbeteg netán cukorbeteg lesz!

Elhatároztam, kicselezem. Okos egyébként, kétséges volt a vállalkozás kimenetele, mert hogy esetleg átlát a szitán…

 

Az akció

 

Darabokra vágtam egy vékonyan megkent tonhalkrémes szeletet és elkezdtem tologatni a tányéron. Az a meglátásom ugyanis, hogy a gyerekek szívesebben megeszik a formára vágott falatokat. Ezek amolyan háromszög – négyszög alakúra sikeredtek. Két oszlopba állítottam őket és az egyik darabbal elkezdtem „támadni” a másik oszlop egy darabját. Amint így „kilőttem” valamelyik falatot, rögtön be is kaptam. Másik kezemmel kivettem egy darabot az előre odakészített Tangram készletből és a mágneses táblára helyeztem.

Kora reggel még nincs sok gyermek, de aki ott volt, szép lassan mind az asztal köré gyűlt.

 

Láttam, ő is figyel. Újabb támadásra indultam. „Kipenderítettem” (no nem a tányérból) az ellenséges oszlopban álló kenyérdarabot és bekaptam. Kivettem egy újabb darabot a Tangram-ból. És ez így ment 3-4 falaton át.

  • Mit csinálsz? – kérdezte egyikük.
  • Megmentem a várunkat – feleltem.

 

Nem szólt. Figyelt. Megint kiütöttem egy ellenséget, bekaptam, megint kivettem egy Tangram – darabot.

 

  • De kitől mented meg a mi várunkat?
  • A gonosz csontvázaktól.

(Tudom, imádja a zombikat, sárkányokat, szörnyeket, csontvázakat. De úgy imádja, hogy közben fél tőlük. Ismered ezt az érzést? )

 

  • Én vagyok a jó sárkány – folytattam. Ha kiütök egy csontvázat, bekebelezem

és minden gonosz csontváz bekebelezéséért kapok egy darab Tangramot jutalmul.

 

  • Bármelyiket?
  • Persze! Amelyiket választom.

 

Ez a készlet 42 darabból áll. Olyan illúzióim nem voltak, hogy ez a gyermek vagy bármelyikük az összeset megszerzi, de játéknak tökéletes volt! Olyannyira, hogy két asztalt kellett megterítenem. Mindenki kapott műanyag kést, mellyel olyan és annyi formára szelte a vékonyan, igazán leheletvékonyan megkent kenyeret, amennyire és amilyenre csak akarta…

 

Három falatot tudtam így belejátszani a lelkem – bogaramba

 

DE!

 

És ez nagyon fontos DE! Utána evett még néhány falat üres kenyeret…

 

ÉS!

 

És ez nagyon fontos ÉS! Legközelebb, amikor – igaz, nem tonhalkrémes, hanem – tojáskrémes kenyér volt a tízórai, már nem ellenkezett a megkóstolása ellen – annyira.

 

A választás  öröme

 

Mindig fejlődik az ember. Lehet, hogy alapvetően a tojáskrémes kenyérrel kellett volna kezdenem? És nem a 42, hanem a 7 darabos Tangram-mal?

 

Mindenesetre elhatároztam, következő csoportomnál a túrókrémes kenyérrel próbálkozom meg elsőként!

Feltéve, ha lesz olyan gyerekem, aki alapvetően egészségtelenül táplálkozik (remélem nem), DE szereti a kirakót és a logikai építőjátékokat (remélem, igen).

 

Kérlek, írd meg a Hozzászólások-ban: te engeded játszani az étellel a gyermeket?

 

Ha magad is kedveled a Tangram játékot, kérlek, olvasd el egyik korábbi írásom:

http://box2252.temp.domains/~eszterhe/az-eletmento-tangram-2/

 

 

Szeretettel,

Eszter

 

 

 

 

 

Kiemelt tartalmaim

Ezek is érdekelhetnek...

A Monotónia Gyilkosa

A Monotónia Gyilkosa

A Monotónia Gyilkosa avagy, az elégedetlenség ellenszere. A verejtékcseppben megcsillanó napsugár. A Motiváció Művészete. „Szárnyakat adnék egy gyermeknek, de hagynám, hogy maga tanuljon meg repülni.”

Tovább olvasom »
Megújulás

Megújulás

Neked mit jelent a Megújulás? Nekem elég sokfélét. Most azonban, a június, valahogy a Megújulás hónapja az életemben. Nézd, itt van mindjárt ez az oldal!

Tovább olvasom »
Anyák és lányaik

Anyák és lányaik

Anyák és lányaik Anyák és lányaik cimű irásom az anya-leány kapcsolatról. Mondd! Te hogy vagy anyukáddal? Milyen kapcsolatot táplálsz vele? Tudod, azt sohasem hittem, hogy

Tovább olvasom »
Te miért csinálod?

Te miért csinálod?

Te miért csinálod?   Te miért csinálod? című írásomban arra kérlek, fedezd fel a gyökereket! Áss minél mélyebbre, hogy megtudd, miért csinálod azt, amit.  

Tovább olvasom »

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.