Az egyetlen kérdés

Az egyetlen kérdés

 

Amit akkor kérdezz meg magadtól, amikor dühös vagy gyermekedre

Illetve, mielőtt bármin is felbosszantod magad

 

 

Az egyetlen kérdés című írás arról, amit akkor kérdezz meg magadtól, amikor dühös vagy gyermekedre.

Illetve, mielőtt bármin is felhúzod magad.

 

Évekkel ezelőtt volt egy gyermek a csoportomban, akiért mindig későn jöttek. A baj nem is az volt, hanem az, hogy édesanyja (amikor ő jött érte), minden áldott nap veszekedett vele. Még azt s mondanám, kiabált. Mindig dühös volt, mindig feszült volt, sokszor, hallgatni is rossz volt a csoportszobából, ahogyan az öltözőben vagdalkozott szavaival.

Ha édesapa jött, nagyságrendekkel jobb volt a helyzet.

 

Édesanya azonban veszekedett, ha gyermeke lassabban öltözött, ha gyorsabban; kiabált, ha a cipőt cserélte először és utána vette fel a pulóvert; ugyancsak rosszallását fejezte ki, ha előbb a pulóvert, majd a cipőt…

 

Annyira sajnáltam azt a gyermeket , egyben oly bosszús voltam erre a szülőre, hogy megkérdeztem tőle: „Segíthetek neked valamiben?”

Elakadt a hangja, kikerekedett a szeme, aztán elkezdett belőle dőlni a szó. Hogy ő a munkahelyén mennyit dolgozik! Hogy ő ott az ügyfelekkel egész nap mosolyog, kedves, segítőkész. Belefárad a nap során. Hogy mennyit utazik a zsúfolt tömegközlekedésen.

 

Elhiszem. Én mindezt tökéletesen megértem.

 

Akkor azonban még zsenge, fiatal óvónő voltam, azon túl, hogy végighallgattam, sokat nem tudtam tenni.

 

Vagy itt van a szomszédságunkban lakó anyuka, aki – bármikor elhaladok ajtójuk előtt – olyan kiabálásban van kislányával, hogy legszívesebben becsöngetnék, és megkérdezném tőle:

 

A kérdés

 

„Számít ez holnap? Lesz ennek, amin most üvöltözöl jelentősége két hét, három év múlva?”

 

Tényleg ennyire vérre menő, hogy most a zöld vagy a narancssárga pólót veszi fel? Vagy hogy azt az utolsó falat répát bekapja-e?

 

Nyilván vannak olyan kérdések, amelyek igen, nagyon is számítanak és nem szabad elsiklanunk fölötte! Azokat sem kiabálással kell rendeznünk, de ez egy másik téma, majd erről is lesz szó.

 

Szóval, csak azt kérem tőled, hogy amikor úgy feldühödsz valamin, ezt az egy kérdést tedd fel magadnak.
„Lesz jelentősége két év múlva?”

És ezt nem csak a gyermekeddel kapcsolatban mondom. Bármi, ami körülöttünk zajlik, megéri ezt a kérdést.

 

 

Kiemelt tartalmaim

Ezek is érdekelhetnek...

A Monotónia Gyilkosa

A Monotónia Gyilkosa

A Monotónia Gyilkosa avagy, az elégedetlenség ellenszere. A verejtékcseppben megcsillanó napsugár. A Motiváció Művészete. „Szárnyakat adnék egy gyermeknek, de hagynám, hogy maga tanuljon meg repülni.”

Tovább olvasom »
Megújulás

Megújulás

Neked mit jelent a Megújulás? Nekem elég sokfélét. Most azonban, a június, valahogy a Megújulás hónapja az életemben. Nézd, itt van mindjárt ez az oldal!

Tovább olvasom »
Anyák és lányaik

Anyák és lányaik

Anyák és lányaik Anyák és lányaik cimű irásom az anya-leány kapcsolatról. Mondd! Te hogy vagy anyukáddal? Milyen kapcsolatot táplálsz vele? Tudod, azt sohasem hittem, hogy

Tovább olvasom »
Te miért csinálod?

Te miért csinálod?

Te miért csinálod?   Te miért csinálod? című írásomban arra kérlek, fedezd fel a gyökereket! Áss minél mélyebbre, hogy megtudd, miért csinálod azt, amit.  

Tovább olvasom »

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük