15 Elfeledett Húsvéti Játék

15 Elfeledett Húsvéti Játék

 

Összegyűjtöttem neked 15 Elfeledett Húsvéti Játék szabályait, melyek a néphagyomány szerint valaha igen népszerűek voltak. Ha jobban megnézed őket, akár ma is játszhatnánk őket!

 

I. MANCSOZÁS

 

A mancsozás valójában igen hasonlatos a baseball-hoz.

Először is, a legények cifra mancsozó-botot faragtak a nekik tetsző kisleánynak. Egy valaki a csoportból feldobott egy labdát, mely rendszerint tehénszőrből készült és azt a bottal kellett eltalálni. Aki elvétette, kiesett a játékból.

 

II. SAJBÓZÁS

 

A sajbózás pedig?

Bizony ügyesek lehettek ezek a legények, ha ennyi mindent faragtak, mivel ehhez a játékhoz körülbelül kétujjnyi vastag, középen kilyukasztott, a szélein pedig elvékonyított fakorongot készítettek. Estére kelvén az idő, tüzet gyújtottak. A korábban kifaragott korongokat hosszú botra szúrták, a tűzbe tartották és meggyújtották. Amikor már szépen parázslott, fejük fölött alaposan meglóbálva egy ferdére állított deszkához vágták, annak segítségével messzire repítették.  A parázsló korongok pedig gyönyörű fénycsóvát húztak az égen.

Beszélik, hogy egyfajta célja e szokásnak a Nap serkentése, a világosság erősítése volt. Meglehet. Az is biztos, hogy amikor a tüzes korongot elhajították, annak a leánynak a nevét kiáltották, aki tetszett nekik.

Hidd el, a kimondott szónak hatalma van. S az a leány, akit így összepárosítottak a legénnyel… Ki tudja, lehet, hogy még férjhez ment az ősszel.

 

III. CSÜLKÖZÉS

 

A csülközés a fiúk játéka volt. Sima terepen felállítottak egy csülköt (vagy sokszor egy nagyobb fadarabot) és kört húztak köré. A körbe nem volt szabad belépni, a körön belül mozogni tilos volt. Aki ezt a szabályt nem tartotta be, kiesett. A játék célja pedig az volt, hogy a csülköt, botjaikkal ledöntsék.

 

IV. HAMVAZÁS

 

Ismered a hamvazás kedves, tréfás módját?

 

Ezek a legények – azon túlmenően, hogy roppant ügyesen fúrtak-faragtak, mindjárt mesélek még egy játékról, ahol szükség is volt az ügyességükre – csalafinták is voltak ám!

Szóval, ezek az előbb említett legények fogtak egy vödör vizet, kormot szórtak bele és elbújtak. Egyik kezükben fogták a vödröt, másikban egy meszelőt és azt a lányt, akiről úgy gondolták, bizony „meghamvazták”. Nézd, nem gondolom, hogy ezek a lányok annyira örültek ennek a kormos víznek, DE. A lányról viszont, akit így meghamvaztak, azt tartották, következő farsangkor férjhez megy…

Miért olyan fontos a barkaszentelés? Mi köze a barkának Virágvasárnaphoz?

 

V. VILLŐZÉS

 

Miután a kiszét, a szalmabábot elégették, fűzfaágakat tördeltek a mezőn és azokat színes szalagokkal, kifújt, kifestett tojásokkal díszítették. Ezekkel a felékesített ágakkal vonultak végig a falun, minden háznál megálltak, az ablakhoz emelték az ágakat és bekiáltottak:

„Van maguknak virágvasárnapJuk?”

Ritkán fordult elő, hogy valamelyik házban „nem”-mel feleltek, ilyenkor továbbmentek de ha „igen” volt a válasz egy – egy szép dalt énekeltek. (Majd ezeket a régi, elfeledett népi énekeket is összeszedem már neked egy csokorba).

Például:

 

„Kié ez a ház?

A jámbor emberé.

Benne van egy vetett ágy,

Amellett egy ringó bölcső,

Haj, villő, villő!”

 

Mikor a dalnak vége lett a ház asszonya kiment a leányokhoz, valamelyikük villőágáról letört egy kis gallyat, s azzal sorra megsuhintotta valamennyiüket. Miközben e szavakat mondogatta: „Mind menjetek férjhez!”

 

Miután a lányok elvonultak, a gazdasszony a villőágról letört gallyat eltette és a kikelt kislibákat átbújtatta alatta, hogy egészségesek maradjanak.

 

VI. KISZEHAJTÁS

 

Szerintem ma már azt sem tudjuk, mit jelent maga a „kisze” (kici, kiszőce, kicevice, banya) szó. Eredendően egy böjti étel elnevezése, mégpedig egy jellegzetesen savanyúleves, melyet korpából készítettek.

Később ez a megfogalmazás, a „kisze” (kiszi-ként is ismert) leánynak, menyecskének, avagy csúf öreganyának öltöztetett szalmabábot takart, amely a tél, a betegségek és a böjt megtestesítője volt.

Először is elkészítették a szalmabábut, régi, rossz ruhákba, gúnyába öltöztették, majd végigvonultak vele a falun. A falu szélén aztán két módja is lehetett a kiszebáb megsemmisítésének: vízbe dobták, vagy elégették.

 

VII. KAKAS-NYILAZÁS

 

Ezt a játékot egy földeáki rokonom mesélte sok-sok évvel ezelőtt.

A kakas-nyilazás elsősorban a 13-16 éves fiúk körében volt ismert és kedvelt. Néhány nappal kakas-nyilazás előtt a fiúk végigjárták a falut és közösen egy kakast vásároltak, melyet mindenféle tréfás verssel, veszekedéssel először is elbúcsúztattak.

Húsvét első napján palára, táblára, életnagyságú kakast festettek és arra nyíllal lőttek. Az lett a győztes, aki a kakas közepén lévő fekete pontot eltalálta.

Estére kelvén az idő, abban a házban, melyben a kakast elbúcsúztatták, ismét összegyűltek, ahol a háziasszony kakasból, tyúkból, marhahúsból készült levessel várta őket.

A győztest a főhelyre ültették és ő kapta a kakas szívét, máját.

 

Ezt a játékot is kipróbáltuk, megmondom neked nyíltan, nem könnyű egy kakas méretű képet úgy 7-8 méter távolságból eltalálni. Hát még a fekete pontot a közepén! Még akkor sem, ha igazán fejlett, jól megtermett kakast festünk cél gyanánt.

Azt kell mondanom, 13 éves fiam sokkal ügyesebbnek bizonyult – úgyhogy este őt ültettük a főhelyre!

 

VIII. NÁRCISZ-JÁRÁS

 

Ti szoktatok sétálni, gyalogolni? Régen, gyermekkoromban – ahol én felnőttem – hétvégén, különösen így tavasz kezdetekor, a szép időben, mindenki kint volt az utcán. Sétáltunk, ismerősökkel találkoztunk, beszélgettünk… Vagy nézd meg az olaszokat. Mind a mai napig korzóznak, találkoznak, társalognak, együtt nevetnek…

 

A Nárcisz-járásról. A leányok sárga nárciszból és bukszusból olyan méretű zöld-sárga ágat készítettek, amely átért az út egyik oldaláról a másikra. Gyakran csatlakoztak a fiúk is, így lányok-fiúk kézfogással sorba álltak. Két-két legény avagy leány a sor két végén kaput tartott ezekből a zöld-sárga ágakból, levelekből, virágokból készült ágakból. A sor egyik vége szépen átbújt a sor másik végén lévő kapu alatt és így mentek véges-végig a falun, énekelve, jókedvűen dalolva.

 

„Jöjj el, jöjj el, te szép aranybúza!

Általmennék, által, hogyha nyitva volna!

Nyitva vagyon, nyitva, csak bújj által rajta!”

 

IX. VESSZŐZÉS

 

No, nem olyan ijesztő, mint ahogyan elsőre hangzik! A legények négy, hat, nyolc, vagy kilenc szál vesszőből korbácsot fontak, azzal paskolták meg a lányokat, miközben rigmusokat kántáltak a rontó nyavalyák ellen. A lányok, miután így megcsapkodták őket, szalagot kötöttek a korbácsra (melyet egyébként sibának is neveztek) és borral kínálták a legényeket.

 

Voltak azonban olyan falvak is, ahol a lányok korbácsolták meg a hozzájuk érkező, locsolkodó legényeket.

 

Te melyik faluban szeretnél élni? Ahol a lányok paskolják a fiúkat, vagy ahol a fiúk  a lányokat?

 

X. VÉSÁROZÁS

 

Amit mátkálásnak, komálásnak is neveztek. Tulajdonképpen egy szertartásos barátságkötés volt, főként a fiatal leányok (bár helyenként a legények) körében, amit komatálcserével pecsételtek meg. A komatálra többnyire festett tojást, gyümölcsöt, süteményt, boroskancsót helyeztek, melyet a nagyobb, idősebb leányok, a kisebb, fiatalabb lányokkal küldtek el választott barátnőjükhöz. Ha a tálat az illető elfogadta, maga is küldött vissza finomságokat és a vésározás, komálás, mátkálás megpecsételődött. Ezek a barátságok egyébként férjhezmenetelig, gyakran élethosszig szóltak.

Mondd, te kit választanál most húsvétkor hites barátnődnek?

 

XI. HAVAJGATÁS

 

Te készítettél már valaha hangszert? (Majd erről a témáról, a hangszerek készítéséről is beszélgetünk egyszer).

Ezt azért kérdezem, mert Húsvét előtt több helyen a legények fűzfasípot, tilinkát faragtak, azon játszottak, miközben a leányok húsvét- és nyárváró dalokat énekeltek:

 

„Mondd meg nekem kicsi madár,

Mikor lesz nyár?

Megmondom én neked lányom,

Mikor lesz nyár.

 

Húsvét után tavasz világ,

Még azután jön a nyár.

Húsvét után tavasz világ,

Még azután jön a nyár.”

 

XII. LOCSOLKODÁS

 

Te tudtad, hogy régen „vízbevető”-nek, „vízbehányó hétfő”-nek nevezték húsvét hétfőt Magyarországon? Én nem. Most tudtam meg a Mamámtól, akinek természetesen elmeséltem, hogy ezt az írást készítem.

Vízbevetőnek hívták pedig azért, mert húsvét hétfőjén a kúthoz vagy a vályúhoz vitték a leányokat és egész vödör vízzel leöntötték őket. Jobb helyen bizony 6-8 rend ruha is ki volt készítve erre a napra.

A vízbevető hagyomány eredete utal a keresztelésre, de még inkább arra a legendára, mely szerint a Jézus feltámadását hirdető asszonyokat úgy akarták elhallgattatni, hogy vizet öntöttek rájuk. Egy másik legenda szerint, a Jézus sírját őrző katonák öntötték le vízzel a feltámadás hírét vivő asszonyokat.

 

Én a locsolkodást soha nem szerettem (gyermekkoromban sem), viszont a tojásfestés akár ma is jó móka lehet. (Szerintem).

Hoztam neked a tojásfestésnek egy kedves módját, melyet úgy neveztem el:

Ez a 15 Elfeledett Húsvéti Játék egyik “modern változata, kívánom, legyen sok örömötök benne!

 

XIII. TOJÁSFESTÉS ÜVEGGOLYÓVAL

 

Egy cipősdoboz aljára tojás alakú papírt helyezünk (lehet egy nagyot, vagy több kisebbet, ahogy szeretnétek). Erre a tojás alakú papírra, kartonra különböző színű festékpöttyöket helyezünk, majd egy üveggolyót teszünk a dobozba.

Ahogyan a dobozt mozgatjuk, az üveggolyó szépen gurul a papíron, gyönyörű, absztrakt formákat festve rá!

 

XIV. TOJÁSGRÁNÁT

 

Próbáltál már tojást kifújni? Biztosan. Tudod, hogy azért nem olyan egyszerű, főleg gyermekek számára, de szerintem kipróbálhatjátok. (Ha még eddig nem tettétek-)))

Tojásgránátot pedig úgy készítünk, hogy kifújunk egy tojást, az egyik rést beragasztjuk cellux ragasztóval, majd magát a tojást, teletöltjük konfettivel. A másik lyukat is beragasztjuk és már kész is a tojásgránát.

Tudom, tudom! Amint a földhöz, falhoz, fához vágjuk, hatalmas kosz lesz tőle, ezért én azt javaslom, fogd fel úgy, mint a szilveszteri konfetti-partikat. Keressetek előre olyan helyeket, ahol nem gond, vagy ha igen, könnyen feltakarítható…

Tavaly húsvét idején készítettünk tojásgránátot, játszottunk is velük egy kisebb társasággal, de azt nem engedtem és most sem engedném, hogy a gyerekek egymáshoz dobálják ezeket a konfettivel töltött tojásokat!

 

És az utolsó, a 15 Elfeledett Húsvéti Játék közül a:

XV. ZSÁZSAÜLTETÉS TOJÁSHÉJBA

 

A Húsvét-várás édes módja a zsázsa (búza, görögszéna) ültetése tojáshéjba. Mutatós, kedves, ráadásul igazán egyszerűen elkészíthető.

Amint tojást használsz, kimosod a héját. Kevés földet teszel bele, rászórod a magvakat, majd újabb vékony réteg földdel lezárod. Néhány nap múlva már bújnak is ki a zöld szálak. Ha a zsázsából vagy görögszénából lecsipkedtek egy keveset, vajaskenyérre szórva már fogyaszthatjátok is!

 

Felkérlek, ha ismersz olyan régi, elfeledett, vagy akár modern húsvéti játékot, népszokást, melyről nem írtam, kérlek, oszd meg velem! Rengeteget segítenél vele olyanoknak, akik érdeklődnek a téma iránt és imádnának érte! Köszönöm a nevükben is!

 

Kiemelt tartalmaim

Ezek is érdekelhetnek...

A Monotónia Gyilkosa

A Monotónia Gyilkosa

A Monotónia Gyilkosa avagy, az elégedetlenség ellenszere. A verejtékcseppben megcsillanó napsugár. A Motiváció Művészete. „Szárnyakat adnék egy gyermeknek, de hagynám, hogy maga tanuljon meg repülni.”

Tovább olvasom »
Megújulás

Megújulás

Neked mit jelent a Megújulás? Nekem elég sokfélét. Most azonban, a június, valahogy a Megújulás hónapja az életemben. Nézd, itt van mindjárt ez az oldal!

Tovább olvasom »
Anyák és lányaik

Anyák és lányaik

Anyák és lányaik Anyák és lányaik cimű irásom az anya-leány kapcsolatról. Mondd! Te hogy vagy anyukáddal? Milyen kapcsolatot táplálsz vele? Tudod, azt sohasem hittem, hogy

Tovább olvasom »
Te miért csinálod?

Te miért csinálod?

Te miért csinálod?   Te miért csinálod? című írásomban arra kérlek, fedezd fel a gyökereket! Áss minél mélyebbre, hogy megtudd, miért csinálod azt, amit.  

Tovább olvasom »

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük